Szőlőlugas, vagy virágbarlang?

A lugas szó hallatán kinek ne egy hangulatos szőlőlugas jutna először eszébe? Képzelje el, amint egy ilyen gyönyörű, áttetsző alagútban sétálgat, mely a szőlőlevelek árnyában, vagy loncoktól, rózsáktól virágban pompázva és illatozva borul a kerti ösvény fölé! … nos, milyen érzés?
Ugye milyen jó?
Az Ön kertjében is megvalósulhat ez az álom!
Egy négyszög alaprajzra, vagy körívre egy vagy több sorban alakítsunk ki oszlopállásokat.
Ezekre a pillérekre fektessünk végig szelemeneket, erre helyezzük az árnyékoló lamellákat.
Hasonlóan a pergolához, ezek is készülhetnek fémből, fából, esetleg műanyagból. A belső magasságuknak célszerű legalább 2,5-3,0 méternek lennie, hogy alattuk sétálva ne keltsen bezártság-érzetet. Lejtős területen célszerű a lépcsőzetes kialakítás.
A pillérek közé, a növények felfutásának segítésére, arra az oldalra helyezzük a tagoló rácsokat, amerről le akarjuk azt zárni. Így nem alakul ki úgynevezett „alagúthatás”.
A növények növekedése után virágzó alagúttá válik az építményAhhoz, hogy 2 ember egymás mellett kényelmesen tudjon sétálni, minimum 1,80 méter belső távolságot kell méretezni az oszlopok között.
Ha magunk akarjuk kialakítani a szerkezetet, mindenféleképpen kérjük ki szakember tanácsát, mivel az építménynek nemcsak szépnek, de teherbírónak is kell lennie.
Gondoljon arra, hogy a lugasnak, illetve pergolának nemcsak biztonságos támaszt kell nyújtania a rá felfutó növényzetnek, hanem annak nedves súlyát, a saját súlyát is meg kell tartania, ezen kívül ellen kell állnia a szélterhelésnek is.
Olyan anyagokat, védőanyagokat kell használni, melyek időtállóak, ellent tudnak állni az időjárás viszontagságainak.
Czirok Ibolya